A fenti két kép láttán úgyis mondhatnám: ilyen volt - ilyen lett.
Szedni: gyönyörűség volt - fogyasztani: öröm.
Ami a kucsmát illeti: igen alapos tisztogatással kezdtem. Kevés vajon üvegesre pirítottam az apróra szeletelt hagymát és fokhagymát, aztán jöhetett a cseh kucsma. Rövid sütés után még a só, bors, zöldfűszerek, aztán legvégül pár kanál tejszín. Az egész, ha 8-10 perc!
A gnocchi az már más tészta... Tészta: krumpliból. A megfőzött krumplit 2 tojássárgájával, liszttel és sóval összegyúrtam, átnyomkodtam, majd 2-3 centis hurkákat formáztam belőle, amit apró, csepp alakú darabkákra szaggattam kiskanállal. A tészta egy jó órát pihent, aztán elő egy lábas, a lábasba enyhén sós víz és mehet bele a gnocchi. Pár perc múlva a felszínre jön a kész köret, lehet leszűrni, tálalni.
A kucsmagomba, tejszínesen: pazar. A friss gnocchi, parmezánnal: omlós. Együtt a kettő: különleges csemege - olasz stílusban.
