"Aranyér a medvecsapáson!"

A cím orvosi áthallásától (nodus haemorrhoidalis) eltekintve, aki elég sokat élt ahhoz, hogy emlékezzen a Vigyázat vadnyugat! c. western-paródiára, tudja miről beszélek.

Szóval hírnök jő, itt a medvehagyma szezon, nyomás az erdőbe!

Ha már teleszedtük magunkat, és megfelelő módon betáraztuk a fagyasztónkba, kezdhetünk gondolkodni, hogy friss állapotában mit készítsünk belőle? Az obligát krémleves kevés tejszínnel dúsítva, buggyantott tojással (oeuf poché), medvehagymás 'kőtt' pogácsa, zöld palacsinta bármivel töltve után további recept ötletek itt,   
készítsünk medvehagyma pestot!

Hozzávalók kb 3 dl-hez:

1 jó marék zsenge hagymalevél szárastól

1 nagy csokor petrezselyemzöld szintén szárastól

1 pek. vargánya por - hogy gomba is legyen benne! :)

2 ek. kíméletesen (bézs színűre) pirított fenyőmag

1 marék reszelt parmezán típusú sajt pl. Grana Padano, az extrább ízeket keresőknek Pecorino.

só - nem ördögtől való 2-3 szardella filével helyettesíteni
frissen őrölt fekete bors

~1.5 dl extra szűz, de nem robusztus ízű olívaolaj.

A durvára vágott zöldeket aprítógépben kevés olajjal szakaszosan összezúzzuk, sózzuk, borsozzuk. Hozzáadjuk a fenyőmagot, vargánya port, reszelt sajtot, és újabb adag olajat. Szakaszosan tovább forgatjuk, közben annyi olajat adagolunk hozzá, amennyitől kellő sűrűségűvé nem válik (a joghurt állag elérése a kívánatos). 

Jól záródó üvegben pár napig elvan a hűtőben, ha tovább szeretnénk tárolni, a felszínét zárjuk le fél ujjnyi olajjal. Csak hagymalevélből elég markáns, csípős ízű lenne, ezért célszerű fele-fele medvehagyma-petrezselyemzöld alapból elkészíteni. 

Felhasználása: csak úgy magában, kevés olívával meglocsolt, sült bagett szeleteken (bruscetta, crostini), szélesmetélttel összekeverve és további extra adag sajttal megszórva, ropogósra sült bacon-nel tálalva, grillezett húsok tetejére kenve, göngyölt hús ízesítőjeként, etc... 

A lehetőségek határa a csillagos ég!

Gomba gombával

Esőisten idén (is) szeszélyes hangulatú, a gomba-naptár tavasszal felborulni látszott, és most, nyár végén sem menetrend szerint alakulnak a dolgok. Sebaj, azt kell megbecsülni, ami éppen van; szerencsére a kínálat bőséges, ha nem is mindig abból, amit várunk.

Ilyenkor például töltött gombát eszik a polgár, ami minél többféléből készül, annál izgalmasabb.
Velőgomba, fokhagymaszagú kígyógomba, bébi őzláb dobverő, - a nagyobbacskák tölthetők is - csiperkék, pöfetegek, galambgombák, nyári laska, fiatal sárga és nemezes tinóruk mind mehetnek a töltelékbe, de nem kell sajnálni belőle egy-két kis vargányát és rókagombát sem.
Az elkészítés apróra vágott ezüsthagyma fonnyasztásával kezdődik (én fele-fele olaj vaj keverékét használtam, de ízléstől, vallástól, Norbi update-től függően más is lehet), majd jöhet bele a szokásosnál apróbbra vágott gomba. Elkerülendő a kissé kesernyés utóízt, a nemezes tinóruk kalapbőrét célszerű eltávolítani. A művelet nem nehezebb, mint az almahámozás, ha mégis macerásnak ítéljük, ajándékozzuk a szomszédnak. :) Só, frissen őrölt fekete bors, kakukkfű, száraz fehérbor a következő szakasz résztvevői. Ha már csak kevés folyadék van a gomba alatt, jöhet egy csokor friss aprított zöldpetrezselyem, és ez az a pont, amikor lehúzzuk a tűzről. Ha kissé meghűlt, kerül bele egy ek. parmezán – esetleg pecorino - ugyanannyi zsemlemorzsa, és a gomba mennyiségétől függően 1-2 egész tojás. A félretett szép gombakalapok tetejét már előzőleg beolajoztuk, jöhet a töltelék kissé púpozva, majd a betöltött fejeket egy sütőtálba egymás mellé ültetjük. Ha túl sok a parmezánunk, (sohasem sok) a töltelék tetejét is megszórhatjuk. 200 C°-ra előfűtött sütőben 10-15 percig sütjük. Melegen könnyű vacsora, hidegen csak úgy magában csipegetve borozgatáshoz kitűnő.