kedd, május 03, 2011

Kivirágzott gévaleves




Kezdem megszeretni a gévagombát. Főleg ha nincs más, de komolyan is... Hasonló levest elkövettem cseh kucsmával is, de azt nem találtam eléggé nóvumnak, ezért nem is közöltem.
Nekem legalább is ez újdonság, és meglepően sikeres.
Úgy kezdődött, hogy pár napja virágzó medvehagyma mezők felé vitt utam. Persze hogy betakarítottam egy csomót, főleg virágos hajtásokat. Legújabb dili, hogy bimbója, virága még ínyencebb fogás, mint a korábban gyűjtött levelek. Itt találkozhattunk már egy-két jópofa felhasználással.
Házhoz állt azután némi gyönyörűséges, zsenge gévagomba. Ettől nem szokott lenni túl sok ötletem. Csupán egyetlen viszonylag kedvező tapasztalat, hogy "paprikás csirkének" elég jó, ha valaki szereti, a kissé száraz csirkemell-filé állagát.
A legpuhább géva darabokat viszont nem akaródzott ilyesmire használni. Annyira puha, hogy adódik a pépesítés. Püré, krém... krémleves. Ez győzött, mivel a medvehagymavirág ott a spájzban. Eleget szégyenkeztem már, hogy abból nem is főztem még levest sohase.
Nosza, dobom a forró kukoricaolajra a gomba kockákat. Van kéznél két tisztított lila hagyma, azt is hozzá aprítom.(szalonnázásból kimaradt) Forgatom szaporán, szeret leragadni. Sózom, ha fogy a leve, két- három hámozott paradicsomot is darabolok hozzá. Ezt a gombát se érdemes zsírjára pirítani, ezért előbb felöntöm csirkelével. Főzöm míg puha lesz a hagyma is, a gomba eleve az volt. Félreteszem a tűzről, amíg előkészítem a továbbiakat.
Selymesítésére tejföl-tojássárgát keverek. Erjesztetlen tejtermék használatát(tej, tejszín) csak azoknak a hölgy szakácsoknak ajánlom, akik örülnek, hogy a laktózérzékenységüket, a javuló emésztés jelének tekintik. :-)
Bőven darabolok a virágos medvehagyma hajtásokból. Van a kertben még elég szép, szintén virágzó turbolya, abból csak keveset.
Ha közben nagyjából kézmelegre hűlt a lé, teszek hozzá még némi tejfölt, kevés keményítőt. Jönnek a zöldek, jó sok színes borsot őrölök még rá, majd botmixert neki. Röviden (5 perc) kiforralom, még megsózom, a tűzről levéve legírozom. Gyorsan tálalok, mert csak forrón szeretem! Lehet persze zsemlekockát pirítani rá, én most nem akarok , mert éhen halok, mire így kész van. És még fényképezni is!...
Egyébként érdemes lehet a zsemlepirítás vajon, további hagymavirágokkal. Úgy tűnik, hogy ilyenkor minden hatóanyag a virágba áramlik, nagyon erős!
Egészségünkre!

6 megjegyzés:

Névtelen írta...

Hmmm, jol hangzik. en korabban azt hallottam, hogy a medvehagymat, mar nem lehet szedni viragzaskor, mert a viraga mergezo...Hm?!?

liscsim írta...

Ezt mostanában a salátaboglárkáról olvasom. A medvehagymáé nagyon rendben van. Legalább is az asszony napok óta nagyon eszi, és jól van.(lehet, hogy hosszú a lappangási idő? :-) ) Ja, én is eszem , de én mindent kibírok... Nagggyon finom egyébként. A szára is zsenge, és nem rostos-szálkás, mint a levele már ilyenkor.

riffentyu írta...

A gévagonmbáról sohasem jutott volna eszembe a krémleves. Eddig. (Pedig amúgy igazán nagyra tartom.) Legközelebb kipróbálom, amikor találok olyan nagyon zsengét.

nagypapi írta...

Névtelen: annyira mérgező, hogy tőlünk nyugatabbra előszeretettel fogyasztják a virágbimbót, és a kifejlett virágot is (kvázi "bodza"'palacsinta, vagy tempura) - egyszóval baromság.
(Annyi igazság van a tételben, hogy virágzásban már jóval iztelenebb a levél, mert minden energiát a szaporodásra fordít a növény.)

Zsuzsa írta...

Jó! :)

Névtelen írta...

Tetszik! :-)
TszJ