szerda, április 25, 2007

kisebb és nagyobb szarvasgombás svindlik

Régóta tervezem, hogy írok erről a témáról, de eddig halogattam. Kicsit úgy voltam vele, mint a bankok a bankkártyacsalókkal, hogy ha nem beszélünk róla, akkor nincs is ez a a téma, és hogy többet ártana az ügynek, hogyha felkavarnánk. Mostanában annyiban változott a helyzet, hogy kifejezetten ismert lett a szarvasgomba mint ínyencség és különösen néhány szarvasgomba-termék szélesebb körben is elérhetővé vált.

Hál' isten, mondhatjuk. Talán azáltal, hogy könnyen hozzáférhető lett, most már sokakban felmerül, hogy a minőségre is odafigyeljenek vásárláskor. Szerencsére egyre többen valódi alapanyagokból próbálnak valódi ínyencségeket otthon készíteni, ellenkezésüket kifejezve a tömegtermelés műkajáival, nekik próbalok most kis segítséget nyújtani.

kis svindlik
Ide elsősorban a szarvasgomba-termékeket értem. Aki kicsit is tájékozott az élelmiszeripar működésében, annak most nem nagyon fogok újat mondani. Nyilvánvaló, hogy a legtöbb konzervált jelentősen különbözik friss alapanyagától, és ez hol szándékos, elvárt és mindenki kedvérevaló (pl. csemege uborka), hol kényszerű és jelentős minőségvesztéssel jár, mint mondjuk az olajbogyónál vagy a konzervált tengeri herkentyűknél. No, a szarvasgomba is e körbe tartozik, több okból kifolyólag. Egyrészt a szarvasgomba legfőbb használati értéke, az aromája, illata nem, vagy nagyon nehezen konzerválható, pl. az illatanyag nem bírja a 60 Celsius foknál magasabb hőkezelést (ami ugye egy hagyományos konzerválási eljárásnál ennél jóval magasabb), hőkezelés nélküli eljárásokkal pedig meglehetősen rövid időre tudjuk megőrizni. Másrészt pedig a konzerválásra kerülő szarvasgombák jellemzően másod-harmadosztályú minőségűek, így nem is törekednek a gomba minőségének megőrzésére. Az, hogy ilyen gombákat használnak, elsősorban gazdaságossági okokkal magyarázható. A legjobb minőségű gombákból kímélő eljárásokkal készülő termék megfizethetetlen lenne az átlagember számára. Márpedig a konzervek nagy része nekik készül.

Így aztán a szarvasgombás termékek túlnyomó része mesterséges szarvasgomba aromával készül. Ez biztosítja az egyenletes minőséget (a valódi szarvasgombák változó minőségével szemben), de a hamis ízt is, hiszen a szarvasgomba aroma nem igazán hasonlít az igazi szarvasgombára. Illetve részben igen. A magyarországi szarvasgombák illatanyagai tipikusan nagyon gazdagok, több mint 100 komponens adja a gazdagságot és a változatosságot is. A szarvasgomba termékek pedig jellemzően egyet, a legerősebb komponens mesterségesen előállított hasonmását tartalmazzák, ami sokszor nem is a konzervbe tett szarvasgombáéval azonos. Mert persze sok termék valóban tartalmaz szarvasgombát, de ennek, mint láttuk, nincs különösebb jelentősége. Mindezt kis svindlinek nevezem, mert a termékek ugyan többnyire tartalmazzák ezeket az információkat, de a legtöbb vásárló mégsincs ezekkel tisztában, mikor úgy dönt, végre rászánja magát, hogy kipróbálja a szarvasgombát! Sajnos ilyenkor nem azt tudják meg, hogy milyen is a szarvasgomba igaziból. Természetesen vannak aromaanyag nélkül készült termékek is, leginkább az egész gombákat tartalmazó saját levükben álló francia szarvasgomba konzervek ilyenek. Sajnos nincs túl sok tapasztalatom milyenségüket illetően, mert igen drágák.


További kis svindli még, hogy néha nem azt a szarvasgombát teszik a termékbe ami fel van tüntetve. Elsősorban a rendkívül drága isztriai szarvasgombát (Tuber magnatum) és francia szarvasgombát (Tuber melanosporum) helyettesíthetik. Az előbbit pl. késői szarvasgombával (Tuber borchii) az utóbbit gyakran kínai szarvasgombával (Tuber sinensis, Tuber indicum, Tuber hymalayense) imitálják.

Ez átvezet bennünket a
nagy svindlik

terepére. Mert ez, mármint hogy más gombafajtát sóznak ránk, mint amit megvenni készültünk, a friss gombánál is előfordulhat, és itt már nagy jelentősége is van. Mert a friss gombánál akár jót is vehettünk volna. Nem úgy, mint a konzervnél, ahol ha egyszer már megfőzték, tulajdonképpen mindegy, minek az ízét nem érezzük. :) Sajnos nem sok helyen lehet friss szarvasgombát venni Magyarországon, de ha mégis belebotlunk, érdemes alaposan megnézni, mit veszünk és hol. A leggyakoribb szarvasgomba, ami hazánkban előfordul és piacra is kerül, a nyári szarvasgomba(Tuber aestivum vagy Tuber uncinatum). Amire figyelni kell, hogy csak szezonban vegyük, mert máskor gyanús. A szezon június-júliustól - decemberig van. Az ára jellemzően 40 000 -100 000 Ft/Kg között van, sokkal magasabb áron ne vegyünk, mert az nem járja. Külsőleg arra figyeljünk, hogy kívülről fekete vagy barnás legyen, belülről pedig világosabb vagy sötétebb barnás. Az állaga legyen kemény, illata kellemes.

Semmiképp se vegyünk puha, rohadt, belül teljesen fehér nyári szarvasgombát. Néha mást fajt akarnak ránk sózni, de ha figyelünk arra amit írtam, nagyot nem tévedhetünk.
A nagycsarnokban lehet kapni szezonban jó nyári szarvasgombát, de átvágósat is sajnos. Fontos például hogy hűtve tárolják nyáron, különben hamar romlik és minőséget veszít.
Itt lehet kapni nyáron fehér szarvasgombát (Choiromyces meandriformis) is. Ennek a gombánk a realis ára is 30 000-100 000 ft között van, de gyakran árulják sokkal drágábban azt állítva hogy ez isztriai szarvasgomba (Tuber magnatum) ami tényleg elég drága és sajnos angolul white truffle-nek hívják. Fontos tudni, hogy ezt a gombát magyaroszágon nem árulják, különösen a csarnokban nem, ahol nincs is rajta az árusítható gombák listáján.
Ugyanígy nincs rajta a kínai szarvasgomba sem a listán de mégis gyakran látni. Nem is értem, hogy. Leggyakrabban azt állitják hogy francia szarvasgomba. De annak beszerzési ára körülbelül 200 000 Ft/kg lenne, és nagyon kevesen tudnák megkülönböztetni, így aztán inkább tized-huszad áron megvásárolt kínai szarvasgombát veszik meg a kedves vásárlók. Máskor pedig csak annyit írnak rá, hogy téli szarvasgomba, ami pedig megint egy másik faj. A kínai szarvasgombát onnan tudjuk leginkább felismerni, hogy külseje legtöbbször vörhenyes-vöröses barnás, ellentétben mind a francia, mind a téli szarvasgombákkal, amik hollófeketék kívülről. Ez itt a kínai:

Az illat még fontos különbség, de ez itt leírhatatlan.
Ami leginkább megdöbbentett, hogy szárítva is árulják! Köztudomású, hogy a fekete szarvasgombák szárítva körülbelül a fűrészporhoz hasonló gasztronómiai kvalitásokkal rendelkeznek.

Hát itt tartunk, remélem senki kedvét nem vettem el a szarvasgombával való ismerkedéstől. Sőt, ezek után talán néhányan kíváncsiak lettek és korábbi esetleges rossz tapasztalataikra magyarázatot találtak. Természetesen nem írtam mindenről, csak ami hirtelen eszembe jutott.

hétfő, április 09, 2007

KUCSMAGOMBÁS TÖLTÖTT KARALÁBÉ



A húsvéti nagyböjt jegyében készült ez a pompás étel. Jószívvel ajánlom még a húskedvelőknek is, nálunk osztatlan sikert aratott.
Hozzávalók:
- 4 db nagy karalábé
- 1 bögre barna rizs
- 4 db tojás
- 20 dkg póréhagyma
- 60 dkg kucsmagomba
- 2 dl tej
- 2 dl tejszín
- 10 dkg sajt
- 1 nagy csokor petrezselyem
- 2 db zöldség v. húsleveskocka
- só,bors
- olaj és vaj
A rizst félig megfőztem. Vajon és olajon megfuttattam a felvágott pórét és megpároltam a felaprózott tönköket. Belekevertem a rizst, három felkockázott főtt tojást, egy nyers tojást, az apróra vágott petrezselyemszárat és egy zöldség v. húsleveskockát, sóztam, borsoztam.
Mivel manapság apró karalábék nincsenek (ill. a nagyok is annyiba kerülnek mint a kicsik) hámozás után megfeleztem őket, lapos talpat vágtam az aljukra és karalábévájóval kifaragtam a belsejüket, hogy olyanok legyenek, mint a csónakok, majd sós vízben öt percig főztem a forgácsokkal együtt.
A fél karalábékat tepsibe raktam, megtöltöttem a töltelékkel. Körészórtam a forgácsokat, a kucsmagombák kalapját. Aláöntöttem egy fél liter levest, majd 180 fokos sütőbe tettem. Egy óra elteltével összekevertem 2 dl tejet, 2 dl tejszínt 2 ek. liszttel és a felaprított petrezselyemzölddel. Rálocsoltam a karalábék tetejére, jől megszórtam reszelt sajttal, és visszadugtam a sütőbe, amíg a tetejük szép pirosra sült (kb. 15 perc). Ezalatt a mártás is szépen besűrűsödött.
Különösen finom volt. Azt hiszem, meg fogom próbálni más gombákkal is, ha eljön az idejük.

Jó étvágyat kívánok hozzá.

TOJÁSOS KUCSMAGOMBA


Mivel NAGYON szeretem a gombástojást, Lilapereszke összevont szemöldöke(,,kucsmát nem pazarolunk ilyesmire") sem tudott megakadályozni abban, hogy legalább egyszer ne egyek kucsmagombából készítve. De LP kedvéért kicsit módosítottam a receptet.
Hozzávalók:
- 10 dkg kucsmagomba
- 10 dkg póréhagyma
- 10 dkg cukkíni
- 1 tojás
- némi zsiradék
Olajon vagy vajon megfonnyasztjuk a pórét, hozzáadjuk a kucsmagombát és elpárologtatjuk a levét, majd a felkockázott cukkínivel 2 percig sütjük. Egy kevés csilikockát és sót szórunk rá, és összekeverjük a tojásfehérjével. Az utolsó percben ráültetjük a tojássárgáját, és az egészet rácsúsztatjuk egy tányérra.
Így is nagyon finom.

Locsolóknak való: kucsmagombás melegszendvics


Tegnap Nagykovácsiban az összes ismert kucsmagombás lelőhelyemet megnéztem. Az eredmény három szem kucsmagomba. A többi még nincs, vagy már nincs .....

Ma reggel megadva a tiszteletet még a három szem gombának is, előkelő reggeli készült belőlük.

A gombát vajon, kis medvehagymával, sóval ledinszteltem. A tojás szétválasztottam. A fehérjét felvertem habnak, két evőkanál reszelt sajtot kevertem hozzá. A sárgáját hozzákevertem a kész gombához. Egy zsemlét megpirítottam, megvajaztam, a gombás tojást rákentem, végül a sajtos fehérjét rátettem. Betettem a sütőbe, a hab pirulásáig sütöttem. Ez az utolsó fázis egy kis figyelmet igényel, nehogy túlsüljön.