Még mindig tart a fenyőpereszke szezon. (2007. január 5-én)

Ezt a gombát kezdő koromban ettem utoljára, azonban a mostoha őszi szezon rávett az újra felfedezéséhez. A kis kalapú (2 cm kalapátmérő alatti) zárt, fiatal példányokat begyűjtve ajánlom a következő recept kipróbálását. Szokásomhoz híven az alapreceptet saját ízlésem szerint átváltoztattam. (Gombás caponata néven futott)

A padlizsánt meghámozom, kockára vágom, vízzel lemosom, majd letörlöm. Ezt a vizezést azért kell megtenni, hogy megakadályozzuk a padlizsánt abban, hogy a következő lépésnél az olajban való rövid pirításnál minden olajat felszippantson.
Oliva olajban 8 gerezd vékonyra felszeletelt fokhagymát megdinsztelek, hozzáadok egy kis csíkokra vágott chili paprikát, majd rádobom az apró kalapú gombát egyben, a nagyobbakat feldarabolva. Teszek hozzá fűszerként petrezselyem és zeller levelet összevágva, majd hozzáadom a padlizsán kockákat. Együtt rotyogtatom, míg a padlizsán megpuhul, ekkor hozzáöntök 2 evőkanál fűszeres ecetet, majd megsózom és borsozom ízlés szerint. A végén rádobok 1 kis fenyőmagot, az eredeti receptben mazsola is volt, de én azt kihagytam.
Levét teljesen elfőzöm. Előételként és köretnek is finom.
A kenyeret megpirítottam, majd gombás vajat kentem rá, amit már nyáron elkészítetem vargányából és barna tinóruból. A kenyérre tettem egy hajszálvékonyra vágott sült húst és mellé egy adag padlizsános gombát.

A gombás vajat - idényben- úgy készítem, hogy a vaj felében lesütöm a vargánya vagy barnatinóru gombát – minél kevesebb víz maradjon benne -, kicsi sóval, más fűszert nem teszek bele, hogy megmaradjon a jellegzetes vargánya íz. Amikor kihűlt robotgéppel összekeverem a vaj másik felével, jó habosra. Mélyhűtőben fél évig eláll.

Mostanában divatba jöttek a fűszeres vajak, de ilyen finomat, pláne nem gombásat, nem árulnak.