Amit lehetett előre elkészítettem, a többit a természetre bíztam: ád az erdő annyi gombát, ami elegendő 5 embernek – adott! :))
A hústekercset otthon készítettem el: Van élet a szarvasgombász hét után is! :-))
A sertéskarajt hosszanti metszésekkel szűk 1 cm vastag, nagy négyzetes lappá „letekerem”. Az egyenetlenségeket húskalapáccsal igazítom ki. Sózom, borsozom, majd feltekerve fóliába csomagolva hűtőben érlelem néhány órán át.
Elkészítem a tölteléket: Vegyes gombát ledarálok, vajas hagymán (zöldpaprikán) lepirítom, majd sűrű péppé párolom. Adok hozzá fél csomó petrezselymet . – félreteszem.
A kelkáposzta lapukat sós-szódabikarbónás vízben 2 percig főzöm, a vastagabb ereket kivágom.
¼-kg túrót 1 tojással jól elkeverek, sóval borssal, szerecsendióval és a petrezselyem másik felével ízesítem, jól kikeverem.
A húst kicsomagolom és megkenem a reszelt sajttal kevert gombapéppel. Ezt befedem kelkáposzta levelekkel, amin szétkenem a fűszeres túrót..
A húst, mint a beiglit feltekerem és cérnával átkötve vaj-olaj elegyen minden oldalát pirosra sütöm.
A hústekercset tepsiben megöntözöm a forró sütőlével és egy pohárka vörösbort öntök alá. Forró sütőbe dugva, egy-másfél óra alatt készre sütöm.
A hús levét kevés vajon átpirított liszttel simára keverem, sűrűségét vörösbor hozzáadásával állítom be.
Sült spirálkrumplival, házi „vödrös” savanyúsággal (karfiol, uborka, félérett szilva és apróhagyma), piroskáposztával töltött paprikával kínáltam.
Mint később kiderült az étek a „Próbakarácsony” ünnepi vacsorájává magasztosult.Lilapereszke türelmes, hozzáértő segítsége nélkül vacsoránknak nem lett volna sikere.:))
18 megjegyzés:
Ó, ezek a költői túlzások :-)))
Én csak, mint elsősegély nyújtó tanfolyamot végzett kisinas, a műtétben segítettem. A hús összekötözése cérnával, majd az annál nagyobb szaktudást igénylő "varratok" kiszedésében.
Ja, meg a finom hústekercs elpusztításában.
Mmm, nagyon jól hangzik, a kelkáposztalevél meg különösen remek ötlet bele!
Emmán döfi, igéretesen hangzik! Épp ma vettem a Lehelen szép keltet és malackarajt...:))
(meg ököruszályt, de ez itt nem játszik)
Kedvet csináltál, hogy megkeressem valahol a krumplibodorítómat.
Milyen vastagok a hússzeletek? Mutatósan egyben vannak. A cérnát csak a szeletelés után szedtétek le?
Elég, ha beleteszed egy evőkanálba, és úgy szeleteled, az alja egyben marad.
Zsuzsa! köszönöm újabb elismerésedet. Te legalább figyelsz másokra, nem csak az aznapi zsákmányról áradozol.:-))
Remélem, eccercsak hírbe hozhatlak valamely ételemmel létesített "intim" kapcsolatoddal. :-)))
Márta(néni), NP!
A karajt teljes hosszában bemetszitek, majd spirális vonalat követve addig nyiszáljátok (egyenletes vastagságban),amíg a hús tart.(az egyenetlenségek klopfolóval kiigazíthatók)Kiterítve jókora húslap lesz előttetek. (minél vékonyabbra vágjátok, annál nagyobb szeletet kaptok). Arra vigyázzatok, hogy ne szakadjon át!
A "varratot"(fehér gépselyem) tálalás előtt szedjük ki, s a hústekercset ferdén szeletelve adjuk fel.
Ez evidens, leírtad az elkészítésnél is, én a krumpli szeletelésére adtam tippet Mártanéninek....))
értem én értem, csak azt nem látom a képen, hogy a kész sültet milyen vastag szeletekre szeleteled.
A kanálban szeletelés jó ötlet, de nekem volt egy olyan készletem, amivel a krumplit ilyen különleges formákra lehetett csinálni. Csal van egy jó szokásom, hogy amit három évig nem használok, azt kiselejtezem, lehet, hogy ez is áldozatul esett.
jaja, nekem is volt, egy vastag tű, amire rá kell húzni egy hullámos pengét, és azt körbetekerni a burgonádlin...:))
Persze, hogy persze! később rájöttem, hogy mirű beszész Nagypapi, de akkor már nem voltam gépközelben.
Mártanéni! Olyan kisujjnyi vastagra szeletelem a húst. Inkább 2x szedjenek a hívek, semmint, hogy egy falat is a tányéron maradjon (ha már dolgoztál vele).
sysssz, én is remélem! :)
bocs, előbb elgépeltem...
Most is...:))
úgy látszik, a diszgráfiát felnőtt korban is el lehet kapni.
megpróbálom újra. S-Z-Y-S-S-S-Z
kábé jónak tűnik.
Na attól nem félek, hogy ezt bárki is a tányéron hagyja, akármilyen vastag a szelet.
Igen Nagypapi olyan volt, a másik meg a tűre hegesztett kerek vágóél volt, amit a krumpliba tolva kellett tekerni, és csigavonalban fúrta ki a krumplit. Majd nézem a vásárokon, ha már eltoltam a háztól.
Akkor az enyém nem olyan volt. A tűre egy gyűrűben végződő hullámos pengét kellett felhúzni, utána felszúrni a krumplit, majd a kést folytonos körbe tekeréssel spirál alakra vágni. 'Harmonika burgonyának' hívták a végeredményt.
No ilyen szerkentyűt ástam elő a feledés homályából. Tartalmazza mindkét dolgot. A mártanéni említette szerkezet tényleg szépen vájja ki a krumpli közepét - nagyon szép töltött kajákat lehet készíteni.
A másik szerkezet szépen bevagdossa, a krumplit csak az ifjú darabok eröltetve sem akarnak harmonikázni. a vénebbek ezt önszántukból megteszik.
Megjegyzés küldése