csütörtök, szeptember 28, 2006

Vargánya

Mottóm: A főzés türelmet kíván, a türelem minőséget teremt.
A gombának nem elég természettől fogva ehetőnek lenni, tudni kell mit érdemes készíteni belőle. A főzés türelmet kíván, a türelem minőséget teremt.
A gombás étel készítésekor a gomba ízét érvényesítem, nem a fűszerekét. Ha csak a fűszerekkel tudjuk ehetővé tenni a gombát, akkor akár ki is hagyhatjuk belőle, senki nem fogja észrevenni.
Vannak gombák, melyek csak salátának készítve, rántva, vagy sütve finomak. Vannak olyanok is, melyek finomak, csak Isten mentsen meg a belőlük készített pörkölt látványától, mert tálaláskor derül ki, hogy ragaszkodik saját tömegéhez, számtalan szálban nyúlik a kanál és a tál között. Az a tapasztalatom, hogy a legtöbb recept (a szakdolgozatokhoz hasonlóan) ollóval és ragasztóval készül. Nálam sincs ez másképpen, vagyis innen-onnan csenem, cserélem és továbbfejlesztem a receptjeimet, majd az elkészítés közben vagy után szerzett tapasztalatok birtokában továbbfejlesztem azokat.
Érdemes lenne a milyen gombából, mit érdemes főzni alapon csoportosítani a recepteket. A magam részéről a Vargányával kezdem.
Javaslom, ha valaki elkészíti, újabb ötlete támad, netán fotót is tud mellékelni hozzá, pár szóval értékelje azt. Ezzel élővé tudnánk tenni az időközben „megkövesedett”, kicsit megunt recepteket.

Vargánya:
Nemhiába nevezik sok helyen medvegombának, ő az erdő nagyvadja. Aromáját a szárítással nemcsak megőrzi, de igazi értékét épp ezáltal nyeri el.
Vargányaleves gombaporból:
1 dl-es csészényi vargánya gombaport tízszeres mennyiségű vízzel beáztatunk. Kisebb fazékban paprikás rántást készítünk, majd felöntjük az áztatott masszával, valamint egy leveskockát is adunk hozzá. A sózást a leveskocka többé-kevésbé elvégzi, így a további sózás előtt ízleljük meg.
Állandó kavargatás mellett felforraljuk. Apróra szaggatott galuskát főzünk bele, majd meghintjük az apróra vágott petrezselyemmel. Tejföllel tálaljuk. A levesbe apróra vágott fokhagymát vagy porrá őrölt köménymagot is tehetünk.

Töltött kifli: A kifliket kettévágjuk, a belét kikaparjuk. Forró zsiradékon hagymát párolunk, hozzáadjuk a gombát, a zöldpetrezselymet, a sót, esetleg egy kevés borsot, majd addig pároljuk, míg a levét elfőtte. Ha kihűlt a kifli belével együtt ledaráljuk, hozzáadunk egy tojást, és egy kis reszelt sajtot. Ezzel megtöltjük a kifliket, visszacsukjuk őket, tejjel meglocsoljuk, lisztbe, tojásba, prézlibe forgatjuk és forró zsiradékban kisütjük. Ezután tűzálló edénybe sorakoztatjuk, tejföllel meglocsoljuk és a sütőbe tesszük, hogy forrón tudjuk tálalni.

3 megjegyzés:

nagypapi írta...

üdv itt is!
Azon agyalok, vajon a bloggernek van-e nőnemű alakja...
bloggina? bloggerova?...
Érdemben:
a "Netgombász" recepttárban próbáljuk az ötleted (ill. Dr. Dravecz) szerint csoportosítani a leírásokat, csak hát az időhiány...

István Bagi írta...

ááá végre! üdvözlet! Írjál még még sok jót!

Pirikenagyi írta...

írtam egy rövid postot a blogomon, a vadgombák felhasználásáról, ha érdekel valakit, szívesen veszem

www.pirikenagyi@blogspot.com