Kapris lilatönkű pereszke

Az ősz végi lilatönkű pereszke zsákmány is gombabefőttként végezte.
Mivel sós, ezért olyan étel alapanyagául kell felhasználni, ahol van lehetősége, kioldódni belőle a felesleges sónak.
Tudtam, hogy valami szószost kell belőle készítenem. Úgy gondoltam, hogy ha tejszínes gombaként végezné be, akkor túlságosan kilógna a lilatönkűt jellemzően kísérő parfümösség, ezért mást kellett kitalálni. Nézegettem a hűtő tartalmát, és észrevettem egy kis, félig elhasznált kapribogyós üvegcsét. Hopp, ez jó lesz! Már a kapri látványára megindult a nyálelválasztásom, és hozzágondolva a lilatönkűt, sehol nem találtam kivetni valót a kettő ötvözésén.
Csíkozott pulykamellet forró olajon kicsit lepirítottam (csak egy kis frissen őrölt borssal fűszerezve). Egy kis darab póréhagymát felkarikázva, a leszűrt lilatönkű gombabefőttel együtt ekkor adtam hozzá, majd pár perc elteltével a felaprított, kb. evőkanálnyi kapribogyót is beledobtam. Közepes hőfokon, rázogatva összesütöttem az eddigieket. Az elején nagyon intenzíven érezni lehetett a lilatönkű illatát a serpenyőből, de szerencsére ez később eltűnt. A sütés végén már fel lehetett volna tálalni, ha nem a sós konzervből készül, de most fel kellett még önteni. Én a tejföl mellett szavaztam. Lévén harmonizál a kapri savanykásságával, és csak az volt itthon, tejszín pedig nem. :)
Mikor beleöntöttem egy nagy pohár tejföl felét, rögtön kisebb hőfokra váltottam, had járjon át mindent egyenletesen a só. Később rájöttem, spóroltam a tejföllel, nem is az ízek miatt, hanem egyszerűen annyira besűrűsödött a ragu, hogy bele kellett tennem a másik felét is.
Főtt rizs került mellé. Szerintem krokettel, burgonyafánkkal, ha elég szószos, zsemlegombóccal, burgonyagombóccal is érdemes kipróbálni.
Anyaghányadokat mindenki találja ki magának, én is csak “gondolomra” főztem. Kb. 30 dkg pulykamell mellé egy 580 ml-es gombabefőtt és egy nagy pohár tejföl került, valamint evőkanálnyi kapribogyó, kevés póréhagyma és bors.