vasárnap, november 22, 2009

Ördöngős hústekercs


Gombásztársaink (Szjul és Tsima) ördögszekér laskagombázni hívtak meg minket.

E gomba ropogós állagú, íze fűszeres, nem kiabálós, bármilyen ételt készíthetünk belőle.

A nevét a mezei iringó népi nevéről az ördögszekérről kapta, mivel annak múló gyöktörzsein folytatja lebontó tevékenységét.



A szedd magad gombaszüret jól sikerült, bőven került a kosarunkba e szép barna színű gomba. Ha már ördög, akkor ördögi módon kell elkészíteni. Az ördöghöz tűzpiros szín tartozik, ezért valami piros komponensű ételen törtem a fejem.

Az egyensúly kedvéért legyen benne angyal is, ha más nem angyal bögyörő (krumplis nudli).

Ennyi elméleti előkészület után kezdtünk hozzá a gombavacsora elkészítéséhez.

Lecsót készítettünk piros színű paprikából, tovább főztük a szokásosnál, mert később szitán átpasszírozva mártás készült belőle.

Disznókaraj szeleteket vékonyra klopfoltunk, sóztuk, borsoztuk.

A felszeletelt gombát hagymán lepirítottuk, apróra vágott piros paprikával, sóval fűszereztük.

Az elkészült gombaragut a hússzeletekre tettük, majd szorosan feltekertük.

A főtt krumplit áttörve, 1 tojással, liszttel, sóval, kevés vajjal összekevertük, kinyújtottuk, majd tenyerünk közt megsodorva angyal bögyörőket formáztunk az apró tésztadarabkákból, forró, sós vízben kifőztük.

A hústekercseket alján kezdve forró zsiradékon barna-pirosra sütöttük, majd kevés bort aláöntve, fedő alatt puhára pároltuk.

A munkamenetet úgy alakítottuk, hogy mire a hús elkészült, mind a bögyörő, mind pedig a lecsómártás készen, melegen álljon a tálalásra.

4 megjegyzés:

Névtelen írta...

Irtó gusztusos. Hogy tudtátok a tekercseket olyan finoman forgatni, hogy ne essen szét...ez a valami.

lilapereszke írta...

Szia Márta!
A karaj sajátossága, hogy jól tűri a laposra verést :-)
Nem rugalmas, úgy marad, ahogy hajtod. A többi, már konyhatechnikai rész: forró zsiradékban kérget sütni mindkét oldalára, utána lehet párolni, már nem fog szétesni.
Szysssz, ugye jól írtam? :-)

nagypapi írta...

A kép tanusága szerint azért nem bíztátok a véletlenre, hogy ne nyíljanak ki a tekercsek, de ez így van jól.
Legutóbb volt szerencsém olyan ab-t enni, amit tálalás előtt átforgattak ill. lepirítottak egy leheletnyi zsiradékon, érdemes kipróbálni!

Szilvásy Dénes írta...

Gyerekkoromban leginkább pirított prézlibe forgatva lekvárral kaptuk.
Köretként most "adta" magát. Ez a lepirítós móccer jól hangzik.