kedd, augusztus 22, 2006

Gomba gombával


Esőisten idén (is) szeszélyes hangulatú, a gomba-naptár tavasszal felborulni látszott, és most, nyár végén sem menetrend szerint alakulnak a dolgok. Sebaj, azt kell megbecsülni, ami éppen van; szerencsére a kínálat bőséges, ha nem is mindig abból, amit várunk.

Ilyenkor például töltött gombát eszik a polgár, ami minél többféléből készül, annál izgalmasabb.
Velőgomba, fokhagymaszagú kígyógomba, bébi őzláb dobverő, - a nagyobbacskák tölthetők is - csiperkék, pöfetegek, galambgombák, nyári laska, fiatal sárga és nemezes tinóruk mind mehetnek a töltelékbe, de nem kell sajnálni belőle egy-két kis vargányát és rókagombát sem.
Az elkészítés apróra vágott ezüsthagyma fonnyasztásával kezdődik (én fele-fele olaj vaj keverékét használtam, de ízléstől, vallástól, Norbi update-től függően más is lehet), majd jöhet bele a szokásosnál apróbbra vágott gomba. Elkerülendő a kissé kesernyés utóízt, a nemezes tinóruk kalapbőrét célszerű eltávolítani. A művelet nem nehezebb, mint az almahámozás, ha mégis macerásnak ítéljük, ajándékozzuk a szomszédnak. :) Só, frissen őrölt fekete bors, kakukkfű, száraz fehérbor a következő szakasz résztvevői. Ha már csak kevés folyadék van a gomba alatt, jöhet egy csokor friss aprított zöldpetrezselyem, és ez az a pont, amikor lehúzzuk a tűzről. Ha kissé meghűlt, kerül bele egy ek. parmezán – esetleg pecorino - ugyanannyi zsemlemorzsa, és a gomba mennyiségétől függően 1-2 egész tojás. A félretett szép gombakalapok tetejét már előzőleg beolajoztuk, jöhet a töltelék kissé púpozva, majd a betöltött fejeket egy sütőtálba egymás mellé ültetjük. Ha túl sok a parmezánunk, (sohasem sok) a töltelék tetejét is megszórhatjuk. 200 C°-ra előfűtött sütőben 10-15 percig sütjük. Melegen könnyű vacsora, hidegen csak úgy magában csipegetve borozgatáshoz kitűnő.

1 megjegyzés:

hypogea írta...

hah mindig uj kép van! szerintem mindet csatolni kéne! :)