Nagypapi a netgombász honlapján közzétette a Kalla-lakoma étlapját, melynek egyik fogása Kárpáti vargánya eszencia csirkefással volt. (A csirkefás szót alá sem húzza a Word, de jó neki legalább ő ismeri :-)
Később megtudtuk, hogy a csirkefás (amúgy farce :-) (Húspüré, hús- és almakockák, vörös áfonya, fenyõmag, tejszín, konyak, csipet dijoni mustár alkotórészekből készült.
Vasárnap sikerült némi lilatönkű pereszkéhez jutni a Gerecsében. A jól bevált recept, fehér borban párolt, lilatönkű pereszkéből készített majonézes gomba már volt mostanában, így újabb, a gomba kissé túl aromás ízét elnyomó recepten törtem a fejem. A csirkefás hozta meg a megoldást.
Kevés hagymán ledinszteltem, zsírjára sütöttem a nagyon apróra vágott lilatönkű pereszkéket.
A pulykahúst ledaráltam. Lereszeltem két kisebb almát, levét kinyomkodtam. 1 zsemlét beáztattam, kicsavartam. Egy tojással, fűszerekkel (só, bors, provence-i fűszerkeverék) ízesítve a masszát, hozzákeverve egy marék fenyőmagot is, jól összedolgoztam.
Kivajazott morzsás őzgerinc formában sütőben megsütöttem. Tálaláskor a formából kiborítva szépen szeletelhető, sőt hidegen is nagyon finom étket sikerült készítenem.
Az így készített fasírt nagy előnye, hogy a sütéskor nem szív már fel több zsiradékot, így könnyedebb lett, akár kenyér nélkül is fogyasztható, amolyan húskenyérként.
Szerencsére a gomba kissé harsány íze sem kiabált ki a fasírtból, arányait tekintve gomba és hús egyenlő súlyú volt 20-20 dkg.
5 megjegyzés:
A formából (majdnem)sérülésmentesen kioperálta és a fotómasinát elkattintotta: szerénységem. Beee! :-))
Szépséges ízeit még a kelkáposzta főzelék sem rontotta el, de hidegen, szőlővel csipegetve maga a költészet.
Hogy én milyen hálátlan vagyok!
A közreműködők stábját fel sem soroltam, ahogy szokás a "film" végén. Még jó, hogy szerénységed ezt megtette helyettem :-)
Köszönöm.
Tényleg kelkáposztafőzelékkel tálaltad? Ne má!
Nálunk gond, hogy a sült csirke mellét senki nem szereti. Azon filózok, hogy meggállná-e a helyét, ha nyers pulykamell helyett a sült csirkemellet tenném bele.
Márta!
A csirke-, pulyka melle sütve nekem sem ízlik, túl száraz.
Rántva, főleg finom panírral már nem szárad ki, így kedvelem. Száraz tyúkmellett, és minden száraz húst nagyanyámék fasírtnak csináltak meg, hogy elfogyjon. Ebben a fasirtban nyugodtan el tudod sózni a nemszeretem sült csirkemellet, az alma is ad hozzá egy kis pluszt, csak bíztatni tudlak, hogy próbáld ki.
Hát igen. Se kutyánk se disznónk, a csirkemellet is magunknak kell megennünk. Na ez vicc, de csak nem fogja elrontani azt a drága finom gombát.
Megjegyzés küldése