kedd, október 06, 2009

A 16 személyes gombaragu bájglival :-)


A jubileumi (V.) Netgombász talin az Őrségben kinevezett séfje voltam egy 16 tagú csapatnak. Gombász találkozón természetesen elvárás volt egy jó gombás étel megfőzése.

Lehetőségeinket bográcshoz és villanytűzhelyhez kellett igazítani, kemencét még sem vihettük magunkkal. Így született meg a kelt tésztában sült darált hús, bográcsban főtt, magunk szedte, színes őszi gombákból válogatott gombaragu elkészítésének az ötlete.


A hozzávalók és a szükséges eszközök vásárlását, szállítását ki-ki lehetősége szerint végezte. Nem maradt otthon a sodrófa, sem az újhagyma, de még a tepsi sem :-)

A gombaszedés végeztével következett a konyhai-szabadtűzi munka.

A kelt tészta pofonegyszerű receptjét követve: az 1.5 kg. liszt, 25 dkg. margarinnal elmorzsolva a dagasztótálba került, közepébe öntve 1.5 dl. tej, morzsolt élesztő, csipet cukor, s a kovász kis idő múlva mintaszerűen kialakult.

Ekkor 2 dl. tejföl, 2 db reszelt nyers krumpli, csípet só hozzáadása után következett a dagasztás. Mikor a tészta elvált az edénytől és Kosárka kezétől, meleg helyen lefedve szép lassan a duplájára növekedett. Ekkor a tésztát újra összegyúrva, négy cipót szakítva, négy részletben folytatódott a kelesztés.

Közben 3 kg. darált sertéshúst (ez kissé túlméretezett volt) 3 fej apróra vágott dinsztelt hagymával, sóval és borssal megfűszereztem, 2 tojással jól összegyúrtam.

Miután megkeltek a cipók, s a kinyújtott tésztalapokra Kosárka egyenként rákente a húsmassza negyedét, két sor magozott szilvát is nyomkodott bele, feltekerte, óvatosan a kizsírozott tepsire tette, tűvel megszurkálta, hogy a sülő hús párájának utat találjon, és a sütőbe tolta. .

Közben a válogatott 2-3 kg gombát ügyes kezek megtisztították, feldarabolták. A bogrács alatt addigra már szép parazsat készítettek a fiúk, s miután az apróra vágott hagymát, zöldpaprikát, kevés kacsazsíron megdinszteltem belekerült a gomba is. Só, bors volt a fűszere.

A gomba párolásának utolsó szakaszában került bele majdnem egy csomag apróra vágott zöldhagyma (a többit tévedésből egy váratlan vendég elfogyasztotta :-) és csíkokra vágott színes paprika. Amikor már majdnem zsírjára sült a gomba, még megszórtuk egy csomag szecskázott petrezselyemmel. A bájglikat a sütés legvégén érdemes vizes kézzel/ecsettel egy kicsit megsimogatni, szebb, rusztikusabb lesz tőle.

Tálaláskor a felszeletelt húsos-szilvás bájglit ettük köretnek a gombaragu mellé, melyhez ki-ki egy kanál tejfelt is rakhatott, ízlése szerint.

A 32 kezes előadás egész jól megfelelt a hasunknak.

3 megjegyzés:

Judit írta...

Hát ez nagyon finom lehetett!Üdv, Judit.

lilapereszke írta...

Szia Judit!
Minden morzsája elfogyott :-)
A fiúk azt mondták, hogy örültek neki, hogy ez alkalommal nem főtt hús a gombában, élvezet volt ráharapni egy-egy gombára, ízlelgetni külön-külön, mert sokféle volt benne: A rókagombák közül: sárga-, szürke-, szagos-, tölcséres, vöröses nyálkásgomba, barna nyálkásgomba, vörös érdestinóru, szemcsésnyelű fenyőtinóru, tarka tinóru, kevés rizike és fiatal gerebengomba, bronzos és ízletes vargánya, 1 nagy fej káposztagomba, ha jól számolom és nem felejtettem ki semmit, 14 féle gomba.

lilapereszke írta...

De kifelejtettem:-)) két tő aprófejű csoportos tuskógomba. Tehát 15.