hétfő, június 30, 2008

"Mérges" gombapaprikás

Úgy esett a nagy eset, hogy hétvégén igen "színes" gombász zsákmánnyal sikerült hazatérnem.
Sajnos megfelelő fotoaparát nem volt a birtokomban, így sem a gombázást, sem az alkotást, illetve a kész művet nem sikerült megörökíteni, ezért most be kell érnetek betűim látványával.

Szóval volt gomba szép számmal, viszont a többséget a változékony tinorú adta ki. No de ez alapból mérgező! Azért nem olyan vészes a dolog, mert némi hőkezelés amolyan czirka 20 perc már lebontja a méreganyagokat. No de itt a következő bökkenő, hogy bizonyos feltételezések alapján még az alkohollal való keveredés is komoly élettani problémákat okozhat. Sebaj, ha már "mérges" gombát eszek, akkor az legyen már egy kicsit csalafinta! Szóval az aranyszabály, hogy 20 percet rotyogjon, süljön, stb... , és előtte 1 nappal valamint utánna 3 napig pedig ne fogyasszunk alkoholt. Ha már ezeket letisztáztuk, akkor bolondítsuk meg még egy kicsit, és rakjunk bele valami egyéb "mérges" gombát is, így az Óriás Selyemgomba (ami a galócák közeli rokona) szintén terítékre került (ugyan úgy 20 perces hőkezelés kell a méreganyag lebontásához). Szép felhozatal... Végezetül térjünk a következő "mérges" komponenshez, ami a jóféle keceli hegyes erős paprika. A fentiekből kitűnik, hogy valóban "Mérges" Gombapaprikás készül a boszorkánykonyhámban. Ezután következzék a recept.
Hozzávalók:
20 deka jó féle füstölt szalonna
3 fej vöröshagyma
1 nagyobb paradicsom
1 zöldpaprika
1 hegyes erős paprika
60-70 dkg vegyes erdei gomba (többségében tinorú féle, nálam változékony tinorú, ligeti tinorú, arany tinorú, piros tinorú, érdes sötét tinorú, óriás selyemgomba, gyökeres fülőke, pisztric gomba és földtoló galambgomba került a kondérba)
2 teáskanál só
bors (ízlés szerint, nálam, kb 20 mp aktív tekerés volt a finomra állított borsörlőn)
1 mokkáskanál kömény
(esetleg pár szem boróka bogyó, de én nem igazán csipázom az ízét, ám a végeredménnyel harmonizált volna)
1 csokor friss kakukkfű (ha más nincs a szárított is megteszi)
1 doboz tejföl

A szalonnát aprítsd fel kockára, majd lassú lángon pírítsd, amíg zsírjának nagy részét ki nem izzadja.
A hagymát, kockázd fel és dobd rá a szalonnára, lassan pirítsd bronzszínűre, majd dobd rá a felkockázott paradicsomot és paprikákat.
A megtisztított gombát nagyobb darabokra szabdalod, és a hagymás paprikás alapra dobod. Ekkor jönnek az alap fűszerek, só, bors, kömény (esetleg a boróka bogyó).
A gombát húsz percig hagyd rotyogni, időnként megkeverve, és ha nagyon elfőné a levét akkor egy kevés vízzel pótold (ha nem lenne benne coprint tartalmazó gomba, akkor vörösbor illenék bele). A rotyogás után beleszórod a kakukkfüvet, kb 5 percig hagyod még összejönni az ízeket, és egy végső kostolás (és esetleges utóízesítés) után elzárod.
Amíg a pöri készül galuskát főzz hozzá, vagy valami tészta félét, esetleg burgonyát, de a galuska a legjobb hozzá.
Tálalalás: a tányérra egy halom galuska, a közepén kis gödröcske, abba a gombapöri, a tetejére tejfel korona kerüljön, a friss kakukkfűből egy ágacska a tejfelbe döfve díszítésül.
Kovászos uborkával kitűnő párosítás.
Sört vagy bort nem iszunk mellé, kizárólag "alcohol frei" italokat, és ezt a alkohol nélküli életmódot az utlosó fogyasztástól mért 3 napig meg is kell tartani!!!

Az az érzésem, hogy kevésbé veszélyes alapanyagokból is (mondjuk alkoholt bíró gombák) ugyan olyan kitűnő, ha nem még jobb, mint az én általam elkészített változat.

Fogyasszátok egészséggel, és az "alkoholmentes liga" adásának ezzel vége!

7 megjegyzés:

hypogea írta...

szeretsz veszélyesen élni :))

Birsinator írta...

Nem igazán mondanám... Az átlagos évi alkohol fogyasztásom kb 5 üveg sör és két pohár bor meg egy-két kupica pálinka illetve egyéb égetett szesz. A nyersen megártó gombák fogyasztása pedig egyáltalán nem különleges, úgy vélem.
Egyébként érdekes hogy az így kapott kissé lecsós ízvilágot tükröző gombaparikás egy egészen sajátos ízt produkált, ami nem modható a tipikus gomba íznek. Leginkább (most fog egy két ízmester megbotránkozni) egy kellemes vadraguhoz hasonlít, gomba ízt minimálisan lehet érezni benne, viszont olyan kissé édeskés selymes íze van amit nem akartam először elhinni, ezért is írtam a borókát. A hús mentes vadragu-t találtam meg, és a csípős paprika valami olyan pezsdítően hat benne, hogy az ember nyelve táncot jár örömében.

riffentyu írta...

A csípős, netán méregerős paprika nekem igen szimpatikus. A földtoló galambot mellőzném, egyetlen szerencséje szegénynek, hogy vacak íze ebben a színes kavalkádban nem tudott érvényesülni.
Amúgy nem lehetett rossz:)

Márta néni írta...

Csak annak érdemes élni, akinek van mibe belehalni.

Birsinator írta...

Riffentyu: Teljesen jól látod a dolgot, igazából csak azért került bele, mert sajnáltam volna kidobni, itt pedig "szaporító" anyagként teljesen jól elment.
Hozzáteszem, azért nem akartam kidobni, valamint azért szedtem a földtolót, mert még csak most tanulom a gombászat rejtelmeit, és életem első galambicáit most szedtem.
Sajnos a Dióízű és a Zöldes-Lila galambocskáim, amiket még zsákmányoltam mind nagyon férgesek voltak belül, ezért nem sikerült megkostolnom a rántott galambot, pedig azt hallottam igen jó féle:(

nagypapi írta...

Mintha LP azt írta volna valahol, hogy a megfelelően elkészített vált. tinóru közömbös az alkohol jelenlétére.

Birsinator írta...

Én is olvastam erről már, de inkább nem kockáztatok ha nem muszáj...