hétfő, április 05, 2010

Kucsmagombás pirított máj, fröccstésztás almakarikákkal


Ételünket a pirított csirkemáj Frank módra recept ihlette, de mint parasztasszony a kastélyban (Lénárd Sándor) fogtunk hozzá a meglévő nyersanyagokkal. Ha lett volna hozzá csirkemáj, vörösbor, paradicsom otthon, nem élhettük volna ki kreativitásunkat :-)

8 szem pusztai kucsmagomba , no meg a hűtőben a majd lesz belőle valami 25 dekányi pecsenye libamáj volt a kiindulási alapanyag.

A megtisztított apróra vágott vöröshagymát megfonnyasztottuk, 1 kaliforniai paprikát vékony csíkra vagdaltunk, hozzáadtuk a megtisztított, hosszában elvágott gombákat, pici vízzel, késhegynyi őrölt bazsalikommal és kakukkfűvel, törött borssal (só nélkül) addig pirítottuk fedő alatt, míg a paprika puhára párolódott . Ezután a szaftos állagú alaphoz hozzáadtunk kockára aprított libamájat, és 2 kisebb zúzott fokhagymát. Állandó keverés közben a máj fehéredéséig sütöttük, majd aláöntöttünk 1 evőkanál fehérbort, mellyel jól összeforraltuk és kapott még 1 teáskanál konyakot, halványan megsóztuk.

Ha már bort „kellett” bontani, fürödjünk is benne :-) A sűrű sós (picit cukros) palacsinta tésztába is került egy kis fröccs, melyet az alma pongyolában stílusban gyorsan közben kisütöttünk. (A hámozott almából a csutkát célszerszámmal kivájjuk, palacsinta tésztába bekeverjük, kevés olajon, lassú tűzön arany barnára sütjük. A pongyola szép színét a kevéske cukorral érjük el).

A gomba mint a szivacs felszívta magába a finom szaftokat, s amikor ráharaptunk rugalmas húsára éreztük benne a gomba, a szaft, a máj, a fűszerek harmonikusan finom ízeit.

7 megjegyzés:

nagypapi írta...

A bundás alma nagyon jó ötlet, ízben is passzol a többihez.
Ez megint csak kákán csomókeresés, de ha picit nagyobbra hagyod a magház helyét, láthatóan is gyűrű lenne. Grat!

lilapereszke írta...

Má' alig vártam, hogy megszólaljon Nagypapi és felismerje, de legalább értékelje a rendhagyó saját kútfőből merített újítást :-)
A csomókeresés nélkül már nem is örültem volna neki annyira. Sajnos én így szoktam csinálni, de legközelebb nem így szokom, mert tetszik a javaslatod. Tényleg finom volt, mert az alma, így egyszerre volt köret és savanyúság is. Köszönöm a javaslatodat.

lilapereszke írta...

NP, azt még elfelejtettem megjegyezni, hogy remélem elégedett vagy a kucsma-kocsmával (bor, konyak használva!)

Tendrei írta...

Pazar!

Egyetértek Nagypapival, a magam részéről, ahol csak lehet, rögtön loccsantok egy adag tokajit az ételbe, az étel alá.

Szilvásy Dénes írta...

Ilyen ételeknél még anyagbeszerzőnek és kuktának lenni is öröm - pláne, ha a megjegyzéseket sem piszkálódásként fogadják :-))
Hajrá Tendrei! A tokai borok között megtalálod a megfelelőt, ha a boretikett testes vörösbort javall is. (szorgalmas kóstálás szükséges! :-))

Névtelen írta...

az alma pongyolában-ig már többször eljutottam, de ha túl nagyra akarom a lukat középen, előbb utóbb eltörik az alma.
De hogy ezt így összeházasítani a gombával, nagy ötlet.

lilapereszke írta...

Köszi Márta!
Dénes tervezett egy karamellizált almakarikát más ételhez, amit aztán megfelelő gomba-nyersanyag hiányában nem sikerült megvalósítani. Ez motoszkált a fejemben biztos, amikor beugrott a pongyolás alma.