A tirmánia nivea egy sivatagi földalatti gomba (vagy sivatagi föld alatti gomba ???), amely Észak-Afrikában valamint a közel-keleten átalánosan elterjedt. Az arab és környező kultúrákban mindehol fogyasztják és ellentétben a mi szarvasgombáinkkal elég olcsó, zöldséges jellege miatt, nem fűszergombaként fogyasztják (mint a legtöbb szarvasgombát), hanem inkább alapanyagként. Az ára néhány dollár/kg. Tavasszal terem és jó években (ha a téli csapadék jókor és "sokat" esett) tömegesen gyűjtik. Ilyenkor Európába is elkerül, hiszen sokan gondolják, hogy majd itt jó áron el lehet adni ezt a "szarvasgombát".
Így került hozzám is egy kisebb mennyiség. Sajnos általában éretlenül szedik ki, nem is láttam még igazán érett példányokat :(
A gombáknak dobozba zárva volt egy kis szarvasgombás illatuk, lehet hogy az érettek egész jó illatúak?
Ezúttal gondoltam kipróbálok valami receptet, amit természetesen az Internetről néztem ki:
1) Áztassuk be a szarvasgombákat (8-10 közepes darabot) hideg vízbe 10 percre. Öntsük le a vizet meg a homokot és ismételjük meg a műveletet. Folyó víz alatt minden egyes szarvasgombát gyengéden keféljünk le puha kefével, majd öblítsük le. Keféljük és öblítsük le ismét. Na mármost, egyesek azt mondhatják, hogy sose hámozd meg a szarvasgombát. Ebben az esetben ez hülyeség! Az igen finom szemű sivatagi homok nagy része láthatatlan, tehát csak egy módja van az eltávolításának. Hámozzuk meg a szarvasgombát nagyon óvatosan - de ne dobjuk el a héját: ízben gazdag, és szép világosbarna színezetet ad a levesnek. Öntsünk annyi tejet a héjra, amennyi éppencsakhogy ellepi (ezt a mennyiséget nem írtam fentebb), és kis lángon főzzük 10 percig. Hagyjuk állni, és így a megmaradt homok egy része, vagy mind, lesüllyed az aljára. Hagyjuk kihűlni. A homokot hátrahagyva óvatosan öntsük le a tejet. Most már kidobhatjuk a héjat, és tegyük félre a tejet, amiben főtt.
2) Vágjuk durvára a meghámozott szarvasgombákat kettő kivételével. Egy kis fej felaprított hagymát és 2 gerezd felaprított fokhagymát négy csészényi tejbe rakjuk és felforraljuk. Öt percig főzzük, és aztán adjuk hozzá a feldarabolt szarvasgombát. Óvatosan forraljuk még 3 percig, és ne tovább. Turmixoljuk simára és tegyük félre.
3) Készítsünk fehér rántást. Forrósítsunk meg másik négy csésze tejet (de ne forrjon) és tartsuk forrón. Olvasszunk meg egy evőkanál vajat; amikor gyöngyözni kezd, vegyük lejjebb a lángot, keverjük bele egy evőkanál lisztet és keverjük, amíg a vaj felveszi az összes lisztet és sűrű masszát kapunk. Késedelem nélkül öntsük hozzá a forró tejet fél csészénként. Folyamatosan keverjük, amíg lágy, krémes, sűrű mártást kapunk. Ha csomós lenne, kevergessük addig, míg sima lesz. Nagyon óvatosan hagyjuk forrni újabb 10 percig.
4) Lassan keverjük a mártáshoz a szarvasgombás pürét. Adjuk hozzá a húsleveskockát és kevés cukrot, a sót, a fehér- és cayenne borsot. Óvatosan - a homok kihagyásával - öntsük hozzá a tejet, amiben a héj főtt. Végül háromnegyed pohár tejszínt és negyed evőkanál vajat keverjünk bele. Ha túl sűrű lenne a leves, még egy kevés tejjel hígítsuk.
5) A tálalás előtti legutolsó pillanatban, hogy megőrizzük a lehető legtöbb szarvasgomba ízt, a két meghámozott szarvasgombát egyenesen a levesbe reszeljük egy konyhai reszelő legfinomabb részével. Tartsuk forrón a levest, fedő alatt, de ne engedjük újraforrni.
6) Ha a szarvasgombák frissek voltak, a levesnek pompás szarvasgombaillattal kell rendelkeznie és legpazarabb állaga kell legyen. Ha olyan szerencsés voltál, hogy egy-két rózsaszín belsejű szarvasgombát is találtál, akkor elragadó rózsaszínes árnyalatú lesz. Hát nekem nem.
7) Lezárt üvegben tartva a kész leves néhány napig megőrzi szarvasgombaízét. De ezt nem próbáltam ki :)
Nekem mégis kicsit homokos lett a levesem, és finom volt ugyan, de nem nagyon éreztem a speciális sivatagi szarvasgomba ízt. MOndjuk a gombáim mindenek voltak csak nem nagyon frissek. Egy jó gombakrémlevesnek viszont teljesen elment.
6 megjegyzés:
Ha külön írod mind a hármat, nem tévedsz nagyot. Többek között a rumos meggybefőttnél nekem is meggyűlt a bajom a hejesírással. A mozgószabály(ok) alkalmazásában talán ez segít: http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=68173029&t=9031942
Bár az anyagnevekre megint más vonatkozik:
http://forum.index.hu/Article/jumpTree?a=56414864&t=9031942
Nem lehetne inkább homokos szarvasgombaleves? :)
A másikra viszont tudom a választ: földalatti a metró vagy egy mozgalom, föld alatti, ami a talajban van. Sivatagi vessző föld alatti, mert két egyenrangú mondatrész. Esetleg sivatagban élő, föld alatt élő :)
Most, hogy láttam a videót is, meg kóstoltam Zsuzsa szarvasgombás vaját, kezdek irigykedni a szarvasgomba-fogyasztókra.
Ez a leves olyasmi lehet, mint a suffolki sajt, az ember az éhenhalás köszöbén magába erölteti.
Mindenképpen kuriózum.
tv3: he már hejesírunk, a meg+kóstoltam egy szó...:)
NP, hadd kotyogjak bele, mégis csak az én szg-s vajamról van szó, de a 'meg' itt nem igekötőként, hanem kötőszóként szerepel. Egy tányér kucsmagombába fogadok. ;)
Én is így értettem, ahogy Zsuzsa. Nekem a hely(j)es írás szó tűnik fel... Vagy az direkt van? Most ébredtem... :)
Zsuzsa, tiéd a tál gomba :) a "meg" = "és", persze lehetett volna "meg megkóstoltam" is :)
Én sosem tuttam hejesen írni, ezért nem is jutok el arabusországbasi vatagi szarvasgombalevesnek valóér ;)
A piacon meg nem merek venni, mert még átvernek és rámsóznak valami nagy darab magnatumot.
Megjegyzés küldése